JIS és az időkapu rendszer
A fogyasztói igények kiszolgálásához igazodniuk kell a gyártó cégeknek, ezzel nő a nyersanyag szükséglet, ami hatalmas tárolási kapacitást igényel.
A fogyasztói igények kiszolgálásához igazodniuk kell a gyártó cégeknek, ezzel nő a nyersanyag szükséglet, ami hatalmas tárolási kapacitást igényel. Ezt próbálják kiküszöbölni JIT, valamint JIS stratégiával. Csak a legalapvetőbb alkatrészekből/nyersanyagokból tartanak raktáron, a többit folyamatos beszállítás alatt tartják. A JIT filozófia alapjául szolgál a JIS rendszernek, ami már a megfelelő sorrendet is felállítja a szállítók között, ahogy a termeléshez szükség van hozzá. Ezt tudja támogatni egy jól működő időkapu rendszer.
Gazdaságosság fokozása = JIT
A termelési logisztikában használt fogalom, a lean, egy olyan termelésszervezési módszertan, amelynek révén a termelő vállalatok termékeik előállításának gazdaságosságát próbálják fokozni, logisztikai célok növelésével. A lean egyik pillérét a Just-in-Time rendszere képezi. A JIT, mint gyártási és logisztikai stratégia, biztosítja, hogy az igényeknek a megfelelő időben, minőségben, mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő eszközzel és a megfelelő költséggel történő kielégítését.
A logisztikai láncon belül érvényesülő pull-elv, amelyben a megrendelő „húzza” maga után az anyagot és nem a beszállító zúdítja rá a felhasználó cégekre. Ennek következtében, a felhasználó egységeknél az időben pontos beszállítások következtében a korábbihoz képest jóval kisebb mennyiségű készletek tárolására van szükség.
Kapacitás Tovább Csökkentése = JIS
A Just-In-Time filozófia a Just-In-Sequence ellátási stratégia alapja, azzal a különbséggel, hogy a cél nem csak az, hogy a megfelelőségi elv alapján a megfelelő alkatrészek a megfelelő mennyiségben és minőségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre jussanak el, hanem az adott felhasználási hely által igényelt sorrendnek is megfeleljenek.
A JIS alkalmazása felkészültséget, hozzáértést és komoly informatikai hátteret igényel mind a gyártó, mind a beszállító részéről, ezért különösen fontos ezen folyamatok körültekintő tervezése és optimalizálása. Ezen filozófia kialakítása egy olyan rendelkezésre álló készlettől függ, amelyből az igények a megfelelő sorrendben összeállíthatóak. A koncepció három alappillére a teljes ellátási láncot átfogó integrált adatfeldolgozás (beszállítók, gyártók és vevők), termelés illetve szerelés szegmentálása, valamint a termeléssel vagy gyártással szinkron beszerzés. A Just-In-Sequence beszállítás sikeres megvalósítása az ellátási lánc egyes szereplőitől rendkívül szoros együttműködést kíván meg.
Hogy tudja támogatni ezt az ellátási stratégiát egy időkapu rendszer?
Ahogy fentebb is említettük a feladatok tervezése és optimalizálása a legfontosabb, a gördülékeny munkafolyamatok elsajátítása érdekében. Egy időkapu rendszerben a beszállítói érkezések nyomon követhetősége biztosított. De egy időkapu ennél sokkal többen segíthet.
A GLABs-ben akár az is nyomon követhető, ha valami miatt késés keletkezik a beszállítók egyik szereplőjénél. Lehetőség van arra, hogy a munkafolyamatok naplózásából kapott adatokat statisztikákhoz felhasználják és az alapján javítani, optimalizálni tudják a folyamataikat.
Értékelni tudják, melyik beszállító mikor érkezik általában, késik-e, ez alapján a beszállítók választása/cseréje könnyebben kivitelezhető, valós adatok alapján. Ezzel a fuvarköltségeket is managelni lehet, valamint csökkenteni is azokat. Ha nem foglalnak időkaput a fuvarszervezők/partnerek, ezzel nem érik el a slotot amire foglaltak, akkor akár pénzbírsággal is számolhatnak, amiért a termelést “szabotálja”. Itt is visszaköszön az, hogy hatalmas együttműködés és összhang szükséges ennek a stratégiának a használatához.
Továbbá, ha a fuvarmegbízások kezelése össze van kötve az időkapu rendszerrel, átadható az az információ, hogy milyen időintervallumban – mettől, meddig – érkezhet meg egy szállítás. Itt a legfontosabb a meddig, ugyanis így, az alapanyagot a gyártósorra biztosítani tudja a raktár, hogy ne legyen semmilyen fennakadás az egymás utáni felhasználásban.
A stratégia jövőképe
Az még nem tisztázott, hogy ezek a stratégiák meddig maradnak hatékonyak. Több költséggel jár egy mozgó raktárat fenntartani, hiszen a balesetek, dugók miatti fennakadás, útdíjak mind csökkentik az optimális működési mutatót – erre a COVID-19 is rámutatott a határzárral, valamint a határ menti többnapos torlódásokkal. Ezért előfordulhat, hogy egy hatékonyan működő raktár jobban ki tudja szolgálni a kívánt eredményt. A működést befolyásoló tényező még a belső logisztika is: ha rosszul működik és nem tudja időben gyártósorra juttatni az árut; vagy ha a lerakodást nem tudja időben elvégezni, mert csak a gyártósorra koncentrál. A kettő között egyensúly kialakítása szükséges, mert a belső logisztika is fontos pillére a JIS kialakításának.
Arról, hogy segíti a raktári működést az időkapu rendszerünk, itt tájékozódhat.