Állásidő és állásdíj értelmezése az új KÁSZ 20/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet alapján

A KÁSZ, azaz a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításának 4. § -ban rendelkezik az állásidő pótdíj fizetési kötelezettségről.

Törvény részlet:

4. § A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) Ha a fuvarozó az átvételre vagy kiszolgáltatásra a szerződésben meghatározott időre készen áll, azonban az áru rakodása az azt követő egy órán belül nem fejeződik be, az ezen felüli időtartam – a fuvarozó rakodásban és raklap válogatásban való 7. § (6) bekezdése szerinti részvételének esetét kivéve – állásidőnek minősül, amelyért a fuvarozó külön díjat számít fel. Az állásidő díja nem lehet kevesebb, mint óránként 8636 forint. Az állásidő meghatározásánál minden megkezdett óra egész órának számít. A fuvarozó részére az állásidő időtartamát az köteles írásban igazolni, akinek érdekkörében az állásidő bekövetkezett. Írásos igazolás hiányában a fuvarozó az állásidőt más hitelt érdemlő módon is igazolhatja, különösen, de nem kizárólag a GPS adatainak bemutatásával.”

Bár gyakorlati tapasztalatok és számok még nincsenek, már most prognosztizálható, hogy az 1 órás kiszolgálási idő limit miatt a legtöbb rakodási hely érintett lesz állásdíj fizetésben. Ez a kb. minimum 22 EUR költséget alapul véve, akár jelentős plusz költséget is jelenthet a rakodási helyek számára.

Bár egyre több cég használ időkapu megoldást, az új rendelet nem tesz különbséget időkapus és időkapu nélküli telephelyek között. 

Nézzük meg, hogy vonatkozhat a törvény olyan telephelyekre, ahol időkapu megoldás üzemel.

A KÁSZ szerint azon rakodások esetén amelyek több mint 1 órát vesznek igénybe és a rakodásban a sofőr nem vesz részt, az 1 órán túli időre min 8636 azaz min kb. 22€ állásdíjat kell megfizetni a fuvarozó számára. 

A KÁSZ azt is meghatározza hogyan számoljuk az 1 órát, tehát mi a rakodás tényleges kezdete, bár ez már közel sem olyan pontos mint a törvény többi része, így felmerülhetnek értelmezésbeli eltérések: “Ha a fuvarozó az átvételre vagy kiszolgáltatásra a szerződésben meghatározott időre készen áll” 

Mi számít szerződésben meghatározott időnek? 

Mivel a törvény nem köti ki a szerződés írásbeliségét a rakodási időpont megállapodás történhet szóban (telefonos egyeztetés), írásban (azaz pl. e-mailben), vagy akár ráutaló magatartással is, ami jelenthet időkapus regisztrációt és időpont foglalást is, így ez az időpont értelmezhető szerződésben meghatározott időpontnak, azaz a fuvarozónak ekkorra kell készen állnia a rakodásra. 

Akár szóban, akár írásban, akár időkapu foglalással történt a rakodási időpont megegyezés, megállapíthatjuk hogy az érkezési időpontot ismeretében jelentősen javul a telephelyek helyzete, hiszen így tervezhetővé válnak a rakodások, időben pickingelhető és előkészíthető az áru a tervezett rakodó rámpára, így akár már kivitelezhetőnek is tűnik az 1 órás teljes rakodási idő. Természetesen ehhez már szükséges lesz egy rakodás management rendszer, amivel nyilvántartható, megszervezhető és mérhető a teljes rakodási folyamat. 

Ismerje meg  GLABs telephelyi rakodás management szoftvercsaládunkat >> 

A törvényből az is kiderül, hogy ha a fuvarozó nem áll készen a szerződésben meghatározott időre az átvételre vagy kiszolgáltatásra, azaz nem érkezik meg a rakodási időpontjára, nem jogosult állásdíj elszámolásra. A vitás helyzetek elkerülése érdekében ennek tényét érdemes a sofőrrel a helyszínen igazoltatni. Ennek hiányában akár az is előfordulhat, hogy bár a fuvarozó nem állt készen a rakodásra, ezért csak később jelentkezett be a telephelyen, de a gépjármű GPS adatai alapján egy közeli parkolás esetén mégis arra lehet következtetni, hogy a megbeszélt időben a helyszínen volt, ami vitás helyzetekhez vezethet az állásdíj elszámolásoknál. 

A törvény nem definiálja pontosan azt az esetet, ha a fuvarozó előzetes időpont nélkül érkezik egy időkapus telephelyre. Így ezt az esetet tekinthetjük úgy is, hogy a fuvarozó szerződésben meghatározott idő nélkül érkezett a rakodóra. Ebben az esetben a bejelentkezéskor történik meg a rakodási időpont egyeztetés, így automatikusan szóbeli szerződéssel ez lesz a szerződésben meghatározott idő. Ezt követően már csak az a fontos, hogy a rakodás meg is történjen ebben az időben. Ezeket a folyamatokat is ideálisan tudja támogatni a TSM vagy YARD Management szoftver. 

Az időkapus helyek számára mindenképp javasoljuk, hogy a partneri szerződéseket egészítsék ki az időpontra érkezéssel, ami az időpont nélkül érkező tehergépjárművek esetén egyértelműsíti, a szerződésben meghatározott idő nélkül érkezés tényét. 

Általános javaslatként minden telephely számára tanácsoljuk, hogy a rakodások végén állítsanak ki állásdíj igazolást, mert a többlet adminisztráció ellenére is egész biztosan alacsonyabb állásdíj költséggel kell számolni ahhoz képest, mintha az állásidő és állásdíj meghatározás a gépjárművek GPS helyadatai alapján történik.